Hová bújt a matematika? (II. kötet)

3 490 Ft

Leírás

Szerző: Körmöci Katalin
Kiadó: Sprint Kiadó
Sorozat: A gyermek mindenek felett álló érdekében
Közreműködők: Perlai Rezsőné lektor
Formátum: B/5, ragasztókötött
Terjedelem: 160 oldal

A tevékenységekben megvalósuló tapasztalatszerzés tervezhetőségének sokféle lehetőségét, szintjeit és módszertani ajánlásait adja közre a mindennapi nevelőmunkában tématervek, tevékenységvázlatok és tervezetek formájában.

Hosszú évekig az óvóképzésben vettem részt. Mindig csodálkoztam azon, ahogy a gyakorló óvodapedagógusok vélekedtek. Hangoztatták, hogy az óvodai élet mindennapjai mások, mint a képzést „kiszolgáló” gyakorló óvodák. Pedig a képzés során az óvodai élet mindennapjaira kívántunk és igyekeztünk felkészíteni a hallgatókat.

Azóta rálátásom van erre. Most már mindkét vonalat értem, megértem, látom, milyen nehéz megoldani, hogy a hallgatók igazán a gyakorlati nevelőmunkára felkészíthetőek legyenek. De LEHET! Szerencsére ebben is sikerült tapasztalatot szereznem. S ebben a kézikönyvben erre is vállalkozom.

Különbségek az óvodai mindennapok és a képzés között:

  • az óvodában az egész nap rendelkezésre áll az egyes tevékenységek elmélyült megvalósulására – nem pedig egy vagy másfél óra, mint a képzés gyakorlata alatt,
  • az óvodában nincs szükség a sürgetésre, jobban igazodhatunk a gyermekek egyéni tempójához, mindenre van és kell, hogy legyen elegendő idő,
  • az óvodában könnyedén van mód a választási lehetőségeket biztosítani, van mód az abban való elmélyedésre – vagyis könnyedén figyelembe vehető a gyermekek egyéni tempója, érdeklődésük sokfélesége és annak megtámogatása és kibontakozása,
  • a gyermekek tevékenységére építünk az óvodában, s nem a hallgatónak megadott tananyag „letanítására”, mint ahogy a képzés során (bár ez szerencsére nem minden óvóképzőre jellemző!),
  • az ONOAP szellemiségét (a tevékenységben megvalósuló tanulást) könnyebb megvalósítani,
  • a képzés során „szeletekben” megtanulják a hallgatók az egyes módszertanokat. De a gyakorlatban nem a módszertankönyv tananyagát kell a gyermek „fejébe tölteni” – azt kollokviumra kellett tudni! A diploma azt előlegezi meg, hogy minden elméleti és gyakorlati tudást és tapasztalatot az EGYES GYERMEKEK köré tudjuk úgy emelni, hogy elősegítsük a bennük rejlő lehetőségeik kibontakozását. És ez a hivatásunk!

Ezért szeretném – és örömmel veszem, hogy van rá módom – jelen esetben a tervezéssel kapcsolatban

  • megosztani elméleti tudásomat (az óvodapedagógia tudományának részterületeit, a didaktikapedagógia-pszichológia, matematika és módszertana) és a képzés óvodai gyakorlatában szerzett tapasztalatokat,
  • átadni az óvodai terület gyakorlatban szerzett letisztult tapasztalataimat, amelyeket megtámogattam az elméleti tudásommal,
  • valamint közzé tenni a képzés számára is olyan tervezésajánlatokat, amelyek már megállják a helyüket a mindennapi óvodai munkában is.

Ebben a kézikönyvben vallom, hiszem, meggyőződésem és letisztultan láthatóvá teszem, hogy ezt az óvodás gyermekek érdekében szintézisben tudom átadni.

Köszönettel tartozom minden becsült kollégámnak, akik tudásukkal, esetleges kételyeik megfogalmazásával, az óvodai élet mindennapjainak gyakorlati tapasztalataival tisztánlátásomat elősegítették, hogy a tervező munka összetett, alkotó folyamatát a gyermekek mindenek felett álló érdekében összegezzem.

Igyekszem a tervezés különféle szintjeit bemutatni, és azt is, hogy milyen sokféleképpen történhet a tervező munka mindezekben. Hiszen nincs csak egy jó tervezési mód! De jó tervek vannak! Mindig az dönti el, hogy jó-e, hogy szolgálja-e

  • minden egyes gyermek érdekét,
  • és az ONOAP tág programját, azoknak szellemiségét – hiszen abba minden gyermek belefér az ő sajátos, egyéni különlegességével, szükségleteivel és vágyaival, érdeklődésével…

Ezt a II. kötetet is kézikönyvnek szánom. A tevékenységben megvalósuló tanulás tervezési lehetőségeivel foglalkozom elsősorban. De amíg eljut az óvodapedagógus a mindennapi tevékenységekig, azoknak megtervezéséig, számos más terveket is készít. Csak úgy képes helyes, az ő csoportjára, az ő egyes gyermekeire tervezni, ha előtte átlátja:

  • hogyan legyen képes minden egyes gyermek kibontakozását elősegíteni, hogy nyugodt lelkiismerettel engedhesse el az kisiskolába (3-4 évi nevelési-fejlesztési tervet kell készítenie),
  • meg kell ismernie a csoportja minden egyes gyermekének fejlődését, fejlettségi szintjét, és ezt félévenként összegeznie kell (Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése), mert
  • erre építi a tematikus terveit és
  • ebből bontja le tevékenységeinek terveit.

Ezt a tervezői ívet bemutatom, de nem időzhetek a nevelési tervek bemutatásával, mert nem ismerhetem az adott csoportok neveltségi-fejlettségi szintjét. A könyv csak a tevékenységek tervezésével szándékozik foglalkozni (tanulási tevékenységek). A közölt terveknek a kiegészítése kötelező az óvodapedagógus számára, hiszen nincs bennük éppen a gyermek a valós sajátosságaival. Az óvodapedagógusok kiegészítései ezt hivatottak konkretizálni.

A kiegészítések mindig legyenek összhangban a csoport nevelési tervével is, amit minden óvodapedagógus a saját csoportjára tervez.

A fentiek miatt is a közölt tervek nem teljesek, több helyütt további adatok megadását várom el a kollégáktól, hiszen:

  • minél konkrétabb a terv, annál fontosabb és több adat szükségesek az egyes gyermekekről,
  • annál kevésbé mérhető számomra az, hogy addig mit, hogyan, milyen eredménnyel értek el, tapasztaltak meg a gyermekek, és onnan továbblépve az óvodapedagógusnak milyen feladatokat szükséges megfogalmaznia a terveiben.

Hitemnek, meggyőződésemnek és tudásomnak ezt a szeletét kívánom átadni ebben a kézikönyvben a tervezés szemszögéből.

Körmöci Katalin